VIRÁGH László zeneszerző, költő, műfordító. Tanulmányait az ELTE BTK, olasz–pszichológia szakán végezte. Közben Geszler Györgynél zeneszerzést tanult és az ELTE Bartók Béla Énekkarának másodkarnagya. 1963–1968 között az I. László Gimnázium, majd az Ihász Dániel Gimnázium olasztanára, a magyarországi régizenei mozgalom egyik elindítója.

1962–63-ban részt vett Dr. Szőke Péter (1910–1994) ornitomuzikológiai kutatásaiban.

1971-ben megalapítja az ARS RENATA szólóének-együttest a régi magyar és európai (kiváltképpen a reneszánsz és a korai barokk) zene korhű előadása céljából. Ezt jelképezi az együttes emblémája is, a lángokból újjászülető Főnix, Silbermacher, XVI. századi soproni ezüstműves éremterve.

Műsoraik a régi korok zenéjének és irodalmának összefüggésében Virágh László kutatásainak eredményeként kerülnek színpadra.

Az együttes tagjai közül ki kell emelnünk Zádori Mária Liszt-díjas Kiváló Művészt, aki, több mint félszáz hanglemeze és turnéi révén világszerte ismert, és a historikus előadói stílus legrangosabb képviselői közt foglal helyet.

Negyvenhat éves tevékenysége során az ARS RENATA több ezer fellépést, köztük számos rádió- és TV-szereplést tudhat maga mögött. Legnagyobb hatású hangverseny sorozatai (Colloquia Amorosa, Vers és dallam az ókortól a reneszánszig) a Nemzeti Múzeumban, az egykori Egyetemi Színpadon, a Budapesti Történeti Múzeumban és más jeles helyszíneken hangzottak el többször is. Ezek közül különösen a millecentenáriumi műsoruk (Az Ómagyar Mária-siralomtól a Vietórisz-kéziratig) aratott nagy sikert mind idehaza, mind külföldön, többek között a franciaországi Tours-ban (Salle d’Okeghem), Angers-ban (Chapelle Sainte Ursule). Bruxelles-ben 1989-ben hungarológiai konferencián léptek fel, majd Strassbourgban és Colmarban szerepeltek. Olaszországban a Gallaratei Zsinaton és a Velencei Karneválon, Ferrarában a Biblioteca Ariostea-ban, Norvégiában az Oslói Egyházzenei Fesztiválon (2002) léptek fel. 

Hanglemez- és CD-felvételeik:

1. Magyar királyi udvarok zenéje (a Camerata Hungaricával közös), Hungaroton, 1979.

2. Magyar énekek a XVII. századból, Quintana 1992, Magyar Régizenei Társaság 1996.

3. Angyalkoncert (Magyar és európai karácsonyi énekek) Bouvard & Pécouchet, 1993. Magyar Kultúra Kiadó, Győr, 2010.

4. Banchieri: Sinfonie Ecclesiastiche (a HUNGAROTON CLASSICWORLD PREMIER 1st Recording sorozatában, 2003-ban jelent meg.)

5. Virágh László: Áldott Júlia, Madrigálok Balassi Bálint verseire, MRZT, 2004, Magyar Kultúra Kiadó, Győr, 2017

6. Virágh László: Magyar Magnificat. Ökumenikus énekek, (Corvina Consort) Magyar Kultúra Kiadó, Győr, 2017 

1976-ban megtalálja Balassi nótajelzésének zenei forrását, a Gianeta Padovanát, amivel egyben az MTA Irodalomtudományi Intézete Reneszánsz és Barokk kutató-csoportjának külső munkatársa lesz. Kutatási területe: zene és költészet a reneszánszban és a manierizmus énektechnikája korabeli dokumentumok alapján. Mint kutatót interdiszciplináris szemlélet jellemzi. Zeneszerzőként a régi magyar zene rekonstruktív feldolgozója. 1998-tól kezdi el Balassi verseire írt polifon műveinek komponálását, melyeket az ARS RENATA szólóének-együttessel mutat be. 

ZENEMŰVEINEK JEGYZÉKE 

Az én jó Istenem

Áldj meg minket, Úristen

In laudem verni temporis (Áldott szép Pünkösdnek)

Ciklus a költő sajátkezű versfüzérének szövegeire:

A/ Az erdéli asszony kezéről

B/ Az maga elméjének gyors voltáról az szerelem miatt

C/ Az Célia bánatjáról

D/ Bánja, hogy hajnalban kell az szerelmesétől elmenni

E/ Fulviáról

De Julia venante (A vadászó Juliáról)

Mint veszett összve Julia Cupidóval

Áldott Julia kiballagtába

Somnium proponit (Kikeletkor jó Pünkösd havában)

Az Célia ferdőjéről (a una voce sola, soprano o tenore, due violini e basso cont.)

Valahány török bejt, kit magyar nyelvre fordítottak (madrigálok ciklus ritornellekkel)

A/ Ez széles világon (tenore solo alla turca)

B/ Ez széles világon (madrigale a 6 SSATTB)

C/ Ti, kik szegénységet (a una voce sola tenore o soprano)

D/ Ismét felvetette (madrigalea 5 SATTB)

E/ Tebenned Julia (follia ungherese a 4 SATB)

F/ Ha nagy haragjában (canzonetta a 3 TTB, o baritonosolo)

G/ Egykor szép Juliát látván (madrigalea 5 SSATB)

H/ Mikoron kirepül lélek beteg testbűl (madrigalea 5, SSTTB)

I/ Egykor szép Julia magában így szóla (madrigale a 6 SSATTB e bassocont.)

J/ Rózsa színű lelkem (passacaglia ungherese, SAT, 2 violini e bassocont.)

 

Idővel paloták (madrigale a 4) 

Ez világ minékünk (kánon)

Bocsásd meg, Úristen (korálvariációk 4 vegyeskarra és orgonára) 

Óh én édes hazám

Más énekek: 

Szűz Mária (motetta a 8 voci con organo e strumenti si placet)

Adjunk hálát mindnyájan (korálvariációk orgonára)

Feltámadt az mi életünk (korálvariációk 4 vegyeskarra és orgonára) 

 

Modern művek: 

Mi corazón reposa (4 szólamú vegyeskar Lorca versére)

Ad Dionysum (férfikar a 3)

Acque verdi (vegyeskar a 4)

Thema con variazioni (billentős hangszerre)

Kis orgonadarabok

Fuga in C

 

Vietórisz-kézirat

1. Mint sír az fejér hattyú (a 3, a 4, )

2. Sokan szólnak (a 4, a 5)

3. Ritka kertben (a 4, a 6)

4. Ó kedves fülemilécske (a 3, a 4, solo)

5. Búm elfelejtésére (solo, a 4)

6. Hová készülsz szívem (solo)

7. A nyúl (a 4, a 3)

8 Magyarország, Erdély

9. Két fejér hattyúrúl (a 4, solo)

10. Égő lángban (a 4, solo)

11. Térj meg (a 4, a 3, solo)

Szvit az Apponyi és a Linus kézirat táncaiból

Sárospataki diákdalok

12. Nem nyughatom (a 4)

13. Vinus, vina, vinum (unisono)

14. Elmehetsz már (a 4)

15. Vesszen el a világ (a 4)

16. Ifjúság mint sólyom madár

22. Zöld erdő harmatát

 

1998-tól Az ELTE BTK, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem olasz tanszékén oktat megbízott előadóként. Mindkét helyen ő indítja el az olasz zenetörténet oktatását.

Nemzetközi konferenciák (Gorizia, Tours) ismert előadója, kurzusokat vezet itthon (Budapesti Zeneakadémia, Hódmezővásárhely, Pécs) és külföldön (Tours, Csíkszereda).

Jan Boeke professzor asszisztenseként részt vesz szombathelyi és soproni kurzusain. 

1994-ben a Magyar Régizenei Társaság alapító elnöke.

 

KITÜNTETÉSEI 

2007 Bárczi-harang (Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány)

2008 Balassi-emlékérem

2008 Tinódi-lant

2013 Ex Libris (Gubcsi Lajos Magyar Kultúráért)

2015 Kölcsey Ferenc-díj

 

KÖLTŐI MUNKÁSSÁGA 

Versei és műfordításai jelentek meg a Muravidék és a Napút c. folyóiratban, az Alterra Kiadó Megérint, rád talál és Advent, valamint a RÍM Kiadó Arcok és énekek című köteteiben. 

MŰFORDÍTÁSOK, SAJÁT VERSEK, ÖNÉLETRAJZI ESSZÉ 

ARS RENATA (Olasz reneszánsz versek), Győr, 2011.

ARS RENATA II. (Európai reneszánsz versek), Győr, 2015.

(Mindkettő a kor szerzői által megzenésített szövegeket tartalmaz.)

Hát én immár... (Szerelmes versek), Győr, 2015. (saját versek)

Virágh László zeneszerző (Kispest, 1939. március 8.), Napút, 2008/10, 40–42.

 

TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK: 

1. Zene és zeneművészet (Hozzászólás Szőke Péter „Ornitomuzikológia" című tanulmányának vitájához), Magyar Tudomány, 1964/5, 320–324. http://real-j.mtak.hu/164/1/MATUD_1964.pdf

2. „Az Gianeta Padovana nótájára”, Magyar Zene, 1976, 3–11.

3. „Az Gianeta Padovana nótájára. Egy Balassi-vers dallama”, Irodalomtörténeti Közlemények, 1976, 656–659.

4. Una nuova melodia di Balassi, Studia Musicologica Academiae Scientiarum Hungaricae, T. 18, Fasc. 1/4, 1976, 285–294.

5. Les diverses formes de la musique vocale profane en Hongrie au XVI^e siécle. = La chanson à la Renaissance: Actes du XX^e Colloque d’Études Humanistes du Centre d’Études Supérieures de la Renaissance de l’Université de Tours, (juillet 1977), Éditions Van de Velde, Tours, 1981, 322–331.

6. Két Balassi-nótajelzésről, Magyar Zene, 1981, 2.

7. Zolnay László, A magyar muzsika régi századaiból (recenzió), Hungarológiai Értesítő, 1983.

8. Összeférhetetlenek?, Muzsika, 1986, 9.

9. Alt-e a férfialt?, Muzsika, 1987, 9.

10. A zene funkciója a magyar reneszánsz társadalomban. = Magyar reneszánsz udvari kultúra, szerk. előszó R. Várkonyi Ágnes, a szerk. munkat. Székely Júlia, Gondolat, Budapest, 1987, 291–302.

11. Les mises en tablature de Valentin Bakfark. = Le Concert des voix et des instruments à la Renaissance: Actes du du XXXIV^e Colloque International d’Études Humanistes Tours, Centre d’Études Supérieures de la Renaissance, 1–11 juillet 1991., Études réunies et présentées sous la direction de Jean Michel Vaccaro, CNRS éditions, 1995, 689-696.

12. Bakfark Bálint chanson-intavolációi, Magyar Zene, 1993, 4.

13. Hogyan (ne) énekeljünk Monteverdit?, Muzsika, 1994, 11.

14. Vers és dallam Itáliában, Magyar Zene, 1995. 2.

15. De modo bene cantandi, 2004.12.12 internetes közlés, http://earlymusic.hupont.hu/

16. Az énekes szorgalom egynémely akadályairól hazánkban, 2004.12.12. Internetes közlés, http://earlymusic.hupont.hu/7/viraghpublikaciok1

17. Szentmártoni Szabó Géza–Virágh László, Megzenésített magyar szitkozódás és a pozsonyi bolhák egy Lassus-motettában, Irodalomtörténeti Közlemények, 2001, 341–358.

18. Jankovics József, Virágh László, Gábor Csilla: „Minden rendbéli tudós olvasó jámboroknak” = Tinódi Sebestyén és a régi magyar verses epika. A 2006. évi budapesti és kolozsvári Tinódi-konferenciák előadásai, szerk. Csörsz Rumen István, Kriterion Kiadó, Kolozsvár, 2008, 10–14.

19. Balassi verseinek ritmikája és néhány textológiai kérdés az ad notam-használat fényében. = „Ritrar parlando il bel” Tanulmányok Király Erzsébet tiszteletére, szerk. Szegedi Eszter, Falvay Dávid, a szerkesztésben közreműködött Ertl Péter, L’Harmattan, Budapest, 2011, 299–312.

 

Oldal: Virágh László
MAGYAR RÉGIZENEI TÁRSASÁG - © 2008 - 2024 - earlymusic.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat